Híd a szellem- és a természettudomány között

Szondi Lipót a sorsanalízis megalapítója, a genotropizmus és a

családi tudatalatti kutatója

 

A genotropizmus  kölcsönös vonzódást jelent,  tehát génrokon emberek között keletkez_ választást, majd együttmüködést.  A fejlödésben visszamaradt (recesszív) gének  az evolució során létükért és biztonságukért folytatnak harcot. Az azonos recesszív géneket birtokló emberek szeretetben, barátságban választják és támogatják egymást, azért hogy jobban segítsék ezeknek a géneknek szaporodását. A genotropizmus nem más, mint a családi tudatalatti funkcionális és alakító principiuma, így azonos a tudatalatti emberi sors tervével. Ennek kutatását, tudatosítását és részleges irányítását t_zte ki célul a sorsanalizis.

 

Szondi Lipót eszmetörténeti jelentöségét a genetika, szociálbiológia, mélylélektan, pszichoterápia és gyógypedagógia területén kell keresnünk.

 

Szondi a sorsanalizis által hidat teremtett a szellem- és  a természettudományok között. A pszichiátriai nosologia és a mélylélektani neurológia területén végzett kutatásait  tanulmányok egész sorával tette közkinccsé. A genetika, gyógypedagógia és pszichoterápia területén kifejtett gondolataival  és alkalmazott módszerével elökészítöje, úttöröje volt olyan többirányú fejlödésnek, amely már újabb tudósok nevéhez kapcsolódik. Említeni lehet a szociobiológiát (E. O. Wilson, R. Dawkins), genetikai hasonlóság elméletét (Ph. J. Rushton), alakterápiát (Peris), transzakcióelemzést (Berne), több nemzedéket átfogó családterápiát (Böszörményi-Nagy), koevolutiv párterápiát (J. Willi), a neurolingvisztikai programozást (Reframing). A kutatások eredményei bevonultak a hypnoterápiába és a transzperszonális - személyfölötti - pszichoterápiába.

 

• Leopold Szondi. Eine biographische Skizze von Karl Bürgi-Meyer. Zürich, Szondi-Institut, 2000, Text mit Fotos.  ISBN 3-952-0598-6-2. Megrendelhetö: www.szondi.ch